Hozzávalók (1 főre): (csak én vagyok zabkása fogyasztó a családban :))
- 5 ek apró szemű zabpehely (13 g ch)
- 1 ek eredeti vanília kivonat (vagy fél rúd kikapart magja)
- 1 db közepes birskörte reszelve (14 g ch, nem találtam külön széndhidrát táblázatokban, csak annyit, hogy kb azonos a birsalmáéval)
- pár csepp citromlé (a reszelt körtére, hogy nem barnuljon meg, tényleg csak pár csepp, mert a körte már magában fanyar ízű)
- 1 ek fahéj
- 1/2 dl zabtej (4 g ch)
Elkészítés:
- A zabpelyhet kevés vízzel fel teszem főni, kb. 15 perc alatt puhára főzöm, ekkor már felszívja az összes vizet és kásás állagú lesz, ez a cél
- Rögtön tálba is öntöm a kását, ráreszelem a meghámozott körtét, meglocsolom citromlével, vaníliát és fahéjat is szórók rá. Mivel birskörtéről van szó, aminek fanyar az íze, nem lesz egyáltalán édes, tehát aki szereti kevés nyírfacukorral megszórhatja. (vagy mivel nyersen a birs-eket nem nagyon fogyaszják pont azért mert nem édes az íze, így kevés vízzel és cukorral (pl. kókuszcukor, mivel a nyírfa erre nem megfelelő) megpárolhatjuk és ezt követően tálaljuk a zabkása tetején.)
- Az egészet meglocsolom zabtejjel és fogyaszthatjuk is.
Tipp: opcionális, ha a zabtejbe 1 ek chia magot teszünk előtte, hagyjuk picit, hogy megzselésedjen és úgy öntjük a kása tetejére.
A Chia, más néven azték zsálya, vagy latin nevén Salvia Hispanica egy a menták családjába tartozó virágos növény. Őshonos Közép- és Dél-Amerikában, ahol az aztékok alapvető élelmiszere volt a Kolumbusz előtti időkben. A Chia szó jelentése “olajos” és a Nahuatl chian szóból származik.
A Chia mag fantasztikus összetevői miatt nagy jelentőséggel bír. A Chia magot az aztékok és a maják használták feljegyzések szerint élelmiszerként már ie. 3500 -ban. Kolumbusz idején az aztékok 3 fő tápláléka közé tartozott, a kukorica és a bab mellett. A Chia magot használták gabonaként, olajat préseltek belőle, valamint arc és test festék alapanyagaként. A dél-amerikai azték és maja törzsek a “futók étke”-ként is nevezték, ugyanis elegendő energia és tápanyag forrásként szolgált egy hosszú vadászati napra is.
Az aztékok által leigázott népek, adóként Chia magot adtak az uralkodóknak, valamint vallási szertartások alkalmával az isteneknek ajánlották. A legenda úgy tartja, hogy a spanyol hódítók látva, hogy a Chia mag milyen fontos szerepet játszik a dél-amerikai kontinens őslakóinál, úgy gondolták, hogy ha kiirtják a Chia ültetvényeket, akkor könnyebben meghódíthatják Dél-Amerikát. Ez a gondolat sajnos majdnem a Chia mag teljes pusztulásához vezetett.
A Chia mag csak a közelmúltban került újra a figyelem középpontjába. Érdemes megjegyezni, hogy 500 évvel az amerikai kontinens felfedezése után, a modern tudomány rávilágított arra, hogy a Dél-Amerikában élő őshonos lakosság étrendje sokkal egészségesebb volt a modern étrendhez képest. A Chia mag mint egy újonnan felfedezett élelmiszer lehetőséget biztosít, hogy rendszeres fogyasztásával egészségesebbé tegyük étrendünket, mivel nagyon magas százalékban tartalmaz omega 3 zsírsavakat, antioxidánsokat, élelmi rostokat, ásványokat és vitaminokat. Amióta a 90-es évek tudományos kísérletei rávilágítottak arra, hogy növelni kell az Omega 3 zsírsavak fogyasztását a szívbetegségek, a cukorbetegség, a rák, a depresszió megelőzése érdekében, a Chia mag újra jelentős szerepet kapott a táplálkozásban. (forrás: http://www.originalchia.hu/chia-mag/)
És akkor a birsekről is egy kis szösszenet:
A Chia mag fantasztikus összetevői miatt nagy jelentőséggel bír. A Chia magot az aztékok és a maják használták feljegyzések szerint élelmiszerként már ie. 3500 -ban. Kolumbusz idején az aztékok 3 fő tápláléka közé tartozott, a kukorica és a bab mellett. A Chia magot használták gabonaként, olajat préseltek belőle, valamint arc és test festék alapanyagaként. A dél-amerikai azték és maja törzsek a “futók étke”-ként is nevezték, ugyanis elegendő energia és tápanyag forrásként szolgált egy hosszú vadászati napra is.
Az aztékok által leigázott népek, adóként Chia magot adtak az uralkodóknak, valamint vallási szertartások alkalmával az isteneknek ajánlották. A legenda úgy tartja, hogy a spanyol hódítók látva, hogy a Chia mag milyen fontos szerepet játszik a dél-amerikai kontinens őslakóinál, úgy gondolták, hogy ha kiirtják a Chia ültetvényeket, akkor könnyebben meghódíthatják Dél-Amerikát. Ez a gondolat sajnos majdnem a Chia mag teljes pusztulásához vezetett.
A Chia mag csak a közelmúltban került újra a figyelem középpontjába. Érdemes megjegyezni, hogy 500 évvel az amerikai kontinens felfedezése után, a modern tudomány rávilágított arra, hogy a Dél-Amerikában élő őshonos lakosság étrendje sokkal egészségesebb volt a modern étrendhez képest. A Chia mag mint egy újonnan felfedezett élelmiszer lehetőséget biztosít, hogy rendszeres fogyasztásával egészségesebbé tegyük étrendünket, mivel nagyon magas százalékban tartalmaz omega 3 zsírsavakat, antioxidánsokat, élelmi rostokat, ásványokat és vitaminokat. Amióta a 90-es évek tudományos kísérletei rávilágítottak arra, hogy növelni kell az Omega 3 zsírsavak fogyasztását a szívbetegségek, a cukorbetegség, a rák, a depresszió megelőzése érdekében, a Chia mag újra jelentős szerepet kapott a táplálkozásban. (forrás: http://www.originalchia.hu/chia-mag/)
És akkor a birsekről is egy kis szösszenet:
A Rosa¬ceae, vagyis a rózsafélék
családjába tartozó birs (Cydonia oblonga) az almafélékkel rokon, a köznyelvben
birsalma, vagy birskörte, birskörtvély, büdösalma néven ismeretes leginkább. Az
eurázsiai kontinensen őshonos. Mivel a meleget kedveli, többnyire azokon a
tájakon ültetik inkább, ahol szőlőt is termesztenek. A birs fája négy-hat méter
magasra nő, májusban és júniusban virágzik. Mivel melegkedvelő növény,
elsősorban szőlőtermelő vidékeken termesztik. Kiskertek dísze lehet sötétzöld
leveleivel, rózsaszín-fehér virágaival, érdekes alakzatokba ágazó törzsével,
ősszel pedig az élénksárga terméseivel. Szüretelésének ideje szeptember végén
kezdődik, és az időjárástól, valamint a fajtától függően akár november végéig,
december elejéig is elhúzódhat. Alakja szerint kétféle, alma és körte alakú
birset ismerünk. Felülete gyakran bordás, barázdás, színe élénksárga, narancsos,
erősen molyhos felületű. Húsa halványsárga, kemény (kősejtes), tárolása alatt
taplósodásra, vagyis a gyümölcshús megbarnulására hajlamos. Íze édeskés, igen
erősen illatos. A konstantinápolyi birs gyümölcs szabálytalan körte vagy alma
alakú, héja vastag, zsíros, erősen molyhos, húsa fehéres sárga, félkemény, íze
savas, kevésbé édes, erősen illatos. A szénhidráttartalma megegyezik az
almáéval vagy a körtéével, C-vitamin tartalma meghaladja a 10 mg-ot száz
grammonként. Gyümölcsféléink közül ennek a legmagasabb a pektintartalma, ezért
a konzervipar fontos alapanyaga. Fanyar ízét a csersavtartalma okozza.(http://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/birs_a_keso_osz_ajandeka/20080107151732)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése